A fenti, gazdasági, társadalmi és környezeti pillérre épülő gondolkodási keret mellett egyre gyakrabban találkozhatunk az ESG (Environmental/Környezeti, Social/Társadalmi, Governance/Vállalatirányítási) fogalmával.

A kis- és középvállalatok is egyre gyakrabban találkozhatnak ESG-vel kapcsolatos adatkéréssel a nagyvállalatok beszállítóiként vagy potenciális befektetőik irányából, ezért nekik szintén fejlesztéseket kell végrehajtaniuk ezen a téren.

Az ESG a vállalati működés nem pénzügyi hatásainak széles spektrumát fedi le.

A nemzeti ESG-törvény hatálya fokozatosan terjed ki a magyarországi vállalatokra, vállalkozásokra, és a beszámolási kötelezettség lépcsőzetesen kerül bevezetésre. Az önkéntes alapú ESG-adatszolgáltatást bármely szervezet bármikor teljesítheti, akár már 2024-ben is. 2025-ben először a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknak kell ESG-beszámolót készíteniük a 2024. üzleti évre vonatkozóan, ezt azonban ekkor még megtehetik úgy, hogy nem kell tanúsíttatniuk a beszámolót, hanem elegendő egy előauditot kérniük, és sem az ESG-beszámoló, sem az előaudit eredménye nem kerül közzétételre. 2026-ban a nagyvállalkozásoknak kell majd jelenteniük a 2025. üzleti évről, 2027-től pedig a beszámolási kötelezettség kiterjed a tőzsdén jegyzett kkv-kra is.

Az ESG-törvény kijelöli a főbb irányvonalakat, míg a részletszabályokat a végrehajtási rendeletek határozzák meg. (NGM vállalkozásfejlesztési főosztály)

Az ESG kategóriákhoz kapcsolódó alkategóriák egyszerű taxonómiája (rendszertana) vállalati szempontból:

Forrás: KPMG