A konferenciaturizmusnak is kampó, és ezen az online rendezvények sem segítenek
szerző
HVG
2020.09.29. 17:00
A koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag megszűnt a hazai idegenforgalom egyik legjobban teljesítő ágazata, a konferenciaturizmus. A bevételek drasztikus csökkenése miatt már elkezdődtek a leépítések, az évi közel ezermilliárdos forgalmú rendezvényiparág csak komoly kormányzati segítséggel maradhat életben.
„Az utolsó konferenciánk augusztus végén volt, a budapesti Vigadóban szervezett orvostudományi rendezvényre több százan jelentkeztek, de csak töredékük jelent meg a helyszínen, legtöbben éltek az online stream lehetőségével. A maszkviselés kötelező volt, s a fertőzésveszély csökkentése miatt üresen hagytuk minden második széket – mondta a HVG-nek Horváth Balázs, a Weco-Travel ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kilátások egyáltalán nem jók. „Valószínűleg a közeljövőben nem lesz több konferenciánk, pedig az októberi és novemberi időszakban korábban több komoly rendezvény is volt.
Folynak ugyan még az egyeztetések, ám úgy tűnik, a konferenciákat lemondják, vagy virtuális formában rendezik meg
– magyarázta.
A Weco-Travel tapasztalatai egyáltalán nem egyediek, az ágazat képviselői arról panaszkodnak, hogy az idénre tervezett magyarországi rendezvények és konferenciák több mint 80 százalékát lemondták. 2018-ban Magyarországon még mintegy ötezer, ötvenfősnél nagyobb rendezvényt tartottak.
Bár a konferenciaturizmus központja az országban Budapest – a közel 1500 nemzetközi esemény 80 százalékának a főváros adott otthont –, a válság már az utóbbi években egyre népszerűbb célponttá vált vidéket is sújtja. Szendrei Mihály, a Miskolc és Térsége Turisztikai Egyesület elnöke arról számolt be, hogy a cégek és az állami szervek folyamatosan mondják le a rendezvényeket a járványveszélyre hivatkozva.
A konferenciák annak ellenére sorra elmaradnak, hogy bár az utóbbi napokban megugrott a koronavírus-fertőzések száma, június 18-a óta létszámkorlát csak a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozik, a céges rendezvények létszámkorlát nélkül megtarthatók kül- és beltéren is. A megbízók attól tartanak azonban, hogy éppen az ő rendezvényük válhat fertőzési góccá, így nem mernek igent mondani a jelentkezőknek.
Az is hozzájárul a lemondásokhoz, hogy a pandémia okozta gazdasági válság miatt a potenciális szervezőcégek elsőként a marketing- és rendezvényköltségeket vágták meg.
Pedig a koronavírus-járvány előtt a konferenciaturizmus gyorsan növekedett. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint 2018-ban 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez képest, a nemzetközi rendezvények száma viszont 35 százalékkal ugrott meg. A konferenciákon összesen 800 ezer ember jelent meg, ami közel 18 százalékos gyarapodást mutat. Valószínűleg a 2019-es év is jól teljesített. A legtöbb vendég Nagy-Britanniából, az USA-ból, valamint Németországból érkezett, de gyorsan nőtt a spanyol, a francia és az osztrák konferenciaturisták száma is. A költések is jól alakultak, a statisztikák szerint a kongresszusokra érkező utazók átlagosan háromszor annyit költöttek, mint egy turista.
Az igazi konferenciák elmaradása azt jelenti, hogy a rendezvények egy részét a virtuális térbe helyezik át, ám ez még pótszernek is kevés. A szállodákban, konferencia-központokban és egyéb helyeken megtartott rendezvényeken ugyanis rendre megjelennek a termékeiket bemutató kiállítók és az eseményt támogató szponzorok. A netes konferenciákon erre nincs lehetőség, és a szervezők elesnek azoktól a bevételektől is, amelyeket korábban a résztvevők elszállásolásából, illetve a cateringből szereztek.
Most az egész program az előadások meghallgatására korlátozódik, pedig tudjuk, hogy sok konferencián az előadások után nagyon fontos a szünet is.
A résztvevők akkor beszélik meg az elhangzottakat, és akkor tárgyalnak az üzleti kérdésekről is” – mondja el tapasztalatait Horváth Balázs.
Több szervező próbálkozott a virtuális és a valós konferenciák vegyítésével is. Akadt, aki vállalta, hogy a virtuális konferenciák résztvevőihez kiszállította a rendezvények szüneteire szánt ételeket. A kísérlet azonban nem igazán jött be, ismét kiderült, hogy a konferenciák nemcsak az evésről, hanem a beszélgetésekről is szólnak. A „mellékesek” elmaradása pedig azt jelenti, hogy a szervezők bevétele az ötödére-hatodára zsugorodik. Ennek következtében megindultak a leépítések.
Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnöke szerint a szektorban dolgozó cégek az utolsó tartalékaikat élik fel. Ha az ágazat nem kap nagyobb segítséget, a jórészt kis- és közepes vállalkozásokra épülő szektorban tömeges elbocsátások jöhetnek, és az alkalmazottak fele-kétharmada veszítheti el az állását. Ez azt jelentené, hogy mintegy 60 ezer ember megélhetése kerül veszélybe.
Drámai a helyzet, a határzárral a nemzetközi konferenciákat nullázták le, a belföldieket pedig azzal, hogy Kásler Miklós miniszter két héttel ezelőtt valamennyi egészségügyi dolgozónak megtiltotta a részvételt rendezvényeken.
Ez azért volt súlyos döntés, mert a hazai rendezvények hetven százaléka kötődik az egészségiparhoz” – mondta a HVG-nek Ganczer Gábor.
Az évente mintegy ezermilliárd forintos bevételt hozó konferenciaturizmus szereplői szerint a járulékmentesség meghosszabbítására lenne szükség. Az ágazat életben tartásához az is kellene, hogy a cégek pályázható ágazati segítséget és vissza nem térítendő támogatást kapjanak, s az állam bértámogatással is segítse az alkalmazottak megtartását. A szektort képviselő szakmai szervezetek már több levelet is írtak az illetékeseknek, és arra számítottak, hogy szeptember elején, amikor a kormány elrendelte a beutazási tilalmat, bejelent több támogató intézkedést is. Ez elmaradt, így az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ha nem változik a helyzet, még hibernálódva sem lesznek képesek sokáig kitartani.
Komoly elbocsátások várhatók, de a kormány részéről senki sem áll szóba velünk, és nem kapunk érdemi segítséget sem. Talán azért, mert sokan nem értik, mi is ez a turizmusnál jóval tágabb szakma
– vélekedett Ganczer Gábor. Szerinte ha most elmarad a segítség, annak súlyos következményei lesznek. „A jövő évi budapesti rendezvénynaptár viszonylag tele van, lesz több jelentős sportesemény, lesz eucharisztikus világtalálkozó, vadászati világkiállítás, fenntarthatósági világtalálkozó és sok más kisebb konferencia. Nagyon kellemetlen lesz, ha jövőre már nem lesz elérhető a rendezvényekhez szükséges háttér, mert azok az emberek, akik bekapcsolnák a mikrofont, összeraknák a technikai rendszereket, biztosítanák a cateringszolgáltatást, már nem a szakmában dolgoznak, hanem például egy élelmiszerboltban helyezkedtek el, vagy külföldre mentek” – magyarázta a MaReSz elnöke.
A nyitóképen a nemrég átadott rendezvény- és konferenciaterem a mezőkövesdi volt kistemplomban – MTI / Vajda János
